Komoly elhatározásom volt, hogy az építkezés befejeztével igazi játszószobát készítek legkisebb gyermekünk számára.

Megszületésekor - talán emlékeztek - egy sarkocskára volt lehetőségünk, hogy azt egészen rászabjuk. Itt írtam róla bővebben.

Nem szeretem a "negyedik gyerek: a futottak még kategória, igaz-e?" előítéletet.

Gyerekneveléssel kapcsolatban általánosítani amúgy is bátor dolog - hiszen mindenre van kivétel és minden gyerek más. Nálunk ő a legkisebb, ami azt jelenti, hogy a testvérek közül valaki biztosan megsajnálja, dédelgeti (míg egy másik inkább ez időtájt szívesen móresre tanítaná). Mi szülőként pedig legutóbb tíz éve építettünk vonatpályát, vérteztünk fel minden harci eszközzel egy Duplo lovagot, így kamasz fiunk és két lányunk után újult lendülettel, örömteli nosztalgiával huppanunk le újra a szőnyegre csatázni, vadászni, hidat építeni. Kifejezetten jótékony hatása van egy-egy nagyobbal való vita/veszekedés/harc/tanulás után bemenekülni a legkisebbhez Boribont mesélni. (Persze eljön a pillanat - mondjuk A Kisvakond nadrágja című örökzöld 13. elmesélése után - amikor már vágyik az ember egy megoldandó matek feladatra.)

Épp ezért szent volt a cél, hogy miután az iskolások saját zugot kaptak a kibővült házban tanulásra, dühöngésre, táncra, játszásra, a legkisebbnek alakítsunk ki egy olyan helyiséget, amibe még a nagyok is szívesen "visszajárnak" építeni, rajzolni, mesélni.

az Ikea Kallax polcát kifejezetten azért vettük, hogy 2 évesünk végre elérje a saját játékait.

A fiókok állatokat, autókat rejtenek/rendszereznek. Megfelelő bútorgombot a KIK-ben találtam hozzá.

Ilyen asztal, szék(ek) majd' minden kisgyerekes családban megtalálható.

A miénk is kb. 12 éves. Néhány széket még gyógyítanom kell, hogy biztonsággal rá lehessen ülni, de a stabil bútorokat lelkesen újra festettem, hogy szívesen üljön ide kisfiam alkotni. A többi szék is becsatlakozik majd, lábadozás után.

A szőnyeget is kifejezetten a szoba tulajdonosának választottuk. Ne legyen mesefigurás (mulandó hóbort), se egyszínű (gyerekszobában igen kényes), de legyen letisztult, vidám, nagy, természetes és meleg. Magam is alig hiszem el, de aukciós oldalon találtam, piszkosul olcsón ezt a szép, tiszta(!), KILIM szőnyeget. Pont jó.

Nem pazarlón, de eltökélten fejlesztés alatt tehát kisfiunk szobája (is).

Következzék egy Gyerekszáj egyenesen a tulajtól:

Mi ez a szó, fiatalok? Halkan szól a zene a magnóból, 2 évesem az ölemben ül, könyvet nézegetünk. Mesélek, mesélek, egyszer csak felkiált:
- Himbo!
- Limo? Kérsz limonádét?
- Himbo!
- Bimbó, a tehén? Keressük meg a tehenet a mesekönyvben?
- Himbo!! - kiáltja egyre türelmetlenebbül. Tanácstalanságomban körbe nézek, mi a csudára gondolhat. Megpillantom a Hungária cd-t, amit a lányok tettek be még tegnap. Bizonytalanul megkérdem:
- Limbó? - mire boldogan kiáltja két kezét magasba tárva:
- Himbó kijály!